Amikor levegőszennyezésről beszélünk, főleg a kinti szennyezőanyagokat gondoljuk veszélyesnek, például a kipufogógázokat, gyárkémények füstjét. De az emberek idejük 90%-át zárt térben töltik, irodákban, lakásokban, iskolában. Egészségünket elsősorban ezeknek a zárt tereknek a levegője, az abban lévő szennyezőanyagok mennyisége és minősége befolyásolja és ez nem csak a környezeti levegő minőségétől függ. Szellőztetőrendszer nélkül a jól szigetelt épületek levegője sajnos szinte kivétel nélkül rossz minőségű.

A rossz levegő okozói a zárt terek szennyezőanyagai:

érzékelhető:
• szagok (főzés, WC, illatosítók)
• pára (főzés, mosás, zuhanyzás)
• füst (dohányzás, sütés-főzés, fűtés)

rejtett:
• penész (belső páratartalom és felületi hőmérséklet miatt)
• pollenek (kültérből ablaknyitással vagy ruhán bejutva)
• egyéb allergének (atkák, por)
• CO₂ (légzés következtében)
• CO (fűzés, fűtés)
• Nitrogén oxidok (főzés, fűtés)
• VOC (bútorok, festékek, lakkok, építőanyagok, műanyagok folyamatosan bocsájtják ki)
• radon (talajból)

Az épületek légszennyezőinek hatásai sokkal súlyosabban hatnak a szervezetünkre, mint gondolnánk, mégsem kapnak elegendő figyelmet a közbeszédben. Információkért érdemes felkeresni az Országos Közegészségügyi Intézet, a Levegő Munkacsoport vagy a WHO (Egészségügyi Világszervezet) oldalát.
Az alábbi linkeken széleskörű tájékoztatást kaphat:

Lakások levegőminősége, szennyezőanyagai – otthonunk rémei
Légszennyezők eredete és hatásai
A rossz levegő okozta kockázatok és ártalomcsökkentési lehetőségek
A légszennyezésről
Európai Környezetvédelmi Ügynökség oldala
Az allergiások számának alakulása
A CO₂ hatása az emberi szervezetre
Az Európai Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Igazgatóság megállapításai
Az Egészségügyi Világszervezet(WHO) dokumentumai

A szennyezőanyagok jelenléte szív- és érrendszeri, daganatos és allergiás megbetegedések mellett rossz közérzetet, fejfájást, fáradékonyságot okoz. Eltávolításuk illetve szintjük alacsony értéken tartása tehát alapvető feltétel, nem pedig luxus. A megfelelő szellőzéssel ellátott épület friss levegője nyugodtabb alvást, jobb közérzetet és magasabb teherbíró képességet biztosít. Ablaknyitással történő szellőztetésnél nem, vagy csak részben megakadályozható a pollenek, por és rovarok bejutása a lakótérbe, valamint egyes helyeken a zajterhelés gondot okozhat, és biztonsági szempontból is kockázatos. A szellőzőrendszer az épületszerkezetek állagának megóvásában is alapvető fontosságú.