Mindannyian ismerjük az ébredés utáni, elhasznált levegőjű szoba kellemetlen érzetét, amellyel a reggeli szellőztetés után szinte csoda történik. A szellőztetés módja – akár még néhány évvel ezelőtt is – az ablaknyitás volt. Régebben ezt rutinszerűen végrehajtottak az emberek, pedig a tökéletlenül záródó ablakokon keresztül amúgy is folyamatosan cserélődött a levegő. A modern nyílászárók következtében a lakások levegője még inkább állott, rossz minőségű. Ablaknyitással lehet ugyan ezen valamennyit javítani, ha az átszellőztetés elég alapos és a környezeti levegő minősége is megfelelő. De még ha el is végezzük ezt a műveletet, a friss levegő sajnos nem tart sokáig. Mivel éjjel nem kelünk fel ablakot nyitni az egész éjszakát egészségtelen környezetben töltjük. Alvásunk és általános közérzetünk minősége ilyen körülmények esetén jelentősen romlik. Ezt az tudja igazán, akinek volt már lehetősége a szabadban vagy kitárt ablak mellett aludni.
Valójában mi a baj az ablaknyitásos szellőztetéssel?
- télen hideg, nyáron meleg levegőt enged be, melyet aztán drágán fűtünk fel vagy hűtünk le
- por, pollenek, rovarok és egészségkárosító szennyezőanyagok jutnak a lakótérbe
- zajterhelés és biztonsági szempontból is probléma lehet
- huzat, hideg levegő kellemetlen és megbetegedést okozhat
- csak időszakosan biztosít megfelelő levegőt
- a gyakorlatban nem, vagy csak nagyon keveset szellőztetünk