Sokakban felmerül a kérdés: a szellőzőrendszer üzemeltetése vajon nem rontja el a fűtési/hűtési rendszerünk hatásfokát? Nem, mert a szellőzőrendszer az épületből elvont hőenergiának kb.90%-át visszanyeri és visszajuttatja a lakásba, így azt nem pazaroljuk el. Ez igaz a klímaberendezések hűtési energiájára és fűtési rendszerekből származó energiára egyaránt. A rendszerek egymás melletti üzeme az esetek zömében teljesen problémamentes, de azért lehetnek olyan speciális üzemállapotok, amelyekre azért érdemes felkészülni.

Ha az épület szerkezethűtéssel rendelkezik, előfordulhat olyan állapot, hogy a hűtött falon vagy mennyezeten harmatcseppek jelentkeznek. Ez abból adódhat, hogy nyáron a külső levegő relatív páratartalma magas lehet és a lakásba történő befújáskor érintkezik a hideg falfelülettel, aminek hatására tovább hűl és telítetté válik. Ha ez bekövetkezik, a nedvességtartalom egy része kicsapódik belőle és eredményezi a felületeken megjelenő vízcseppeket. Amennyiben a hűtési rendszer tartalmaz falba/mennyezetbe épített harmatpont érzékelőt, ilyenkor leállítja a hűtési rendszert. Ez azonban nem feltétlenül jó megoldás, mert megszűnik az épület hűtése, miközben a belső hőmérséklet szempontjából szükség lenne rá.

A fentiek elkerülése céljából az alábbiakat lehet tenni:
• használjon páratartalom szabályzással rendelkező berendezést. Amennyiben a külső levegő páratartalma túl magas, automatikusan csökkenti a befújt levegő mennyiségét, ezáltal csökkenti a kondenzáció kialakulásának lehetőségét.
• a levegőt oldalfali rácsokon keresztül érdemes a helyiségbe juttatni, így a befújt levegő nem érintkezik közvetlenül a hűtött felülettel.

A kondenzáció veszélye ilyenkor sem zárható ki teljesen, de kialakulásának esélye minimálisra csökkenthető, a hatékony hűtés megtartása mellett is.