A jó minőségű szellőzőberendezések automatikus bypass-al vannak ellátva. Ezek ideális külső hőmérsékleti viszonyok esetén közvetlenül, a hőcserélő megkerülésével juttatják a külső levegőt az épületbe. Ilyenkor a belső hőmérséklethez képest kedvezőbb hőfokú hidegebb vagy melegebb levegőt juttatnak a lakásba (freecooling/freeheating). Ez azonban nem jelenti azt, hogy lehetne velük tartósan fűteni vagy hűteni. Egyrészt a működés feltételének megfelelő ideális hőmérsékleti állapot nem szokott tartósan fennállni, másrészt a szellőző levegő mennyiségéből kifolyólag az így bevihető hőenergia valójában csekély.
Sokan gondolnak arra, hogy a hővisszanyerős szellőztetővel egyúttal kiváltják a klímaberendezést is, ennek azonban korlátai vannak. A szellőzőrendszerre elvileg rá lehet kötni hőcserélőt, ami által a helyiség levegőjétől akár 10-15 fokkal eltérő hőmérsékletű levegőt lehet a lakótérbe juttatni. Az épület hatékony hűtés-fűtésére azonban még így sem használhatók, az alacsony légmennyiség miatt. Egy kb.150m2-es ház szellőző levegője nagyságrendileg 170-200m3/h. Ezzel a levegőmennyiséggel maximum 600-800W érezhető hűtőteljesítményt lehetséges az épületbe juttatni, ami nem egy egész lakás, sokszor még egy hálószoba hűtésére sem feltétlenül elegendő. Fűtés tekintetében ugyanezek a léptékek érvényesülnek, tehát általában maximum kiegészítésként használhatók.
Sokan nem gondolnak arra, hogy egy hűtési hőcserélő folyamatos karbantartást igényel. Elsősorban a keletkező kondenzátum miatt a csepptálcát időnként fertőtleníteni kell, ellenkező esetben kellemetlen szagú és veszélyes is lehet. A hőcserélő árán kívül gondolni kell a szabályzás, a vízoldali csővezetékek és a kondenzvíz elvezető csövek kialakítási költségeire is. A szellőzőrendszerrel történő fűtés/hűtés rásegítés kialakítása általában nem gazdaságos, más módon történő kialakítása hatékonyabb és gazdaságosabb.
Néhány gyártó kifejlesztett már hőszivattyúval egybeépített szellőzőberendezést. Az épületbe bevihető hűtő-fűtő teljesítmény azonban ezeknél a gépeknél sem magasabb a fent kiszámított értéknél, csak a szállított levegő mennyiségének megemelése árán növelhető. Ez azonban energetikailag, komfort tekintetében és a rendszer méretét illetően jár komoly veszteségekkel.
A lakásszellőző rendszer a leghatékonyabban úgy használható, ha önálló része a gépészetnek. Segítségével a levegő paramétereit (légmennyiség, hőfok, páratartalom) ideális szinten tartva, párhuzamosan érdemes együtt működtetni az épület egyéb gépészeti rendszereivel.
