A lakásszellőztető rendszerek esetében a friss levegőt a szobákban és nappaliban juttatjuk az épületbe. A levegő elszívása pedig azokból a helyiségekből történik, ahol szag és pára keletkezik. Ezek a konyha, fürdő, WC, mosókonyha. A levegő helyiségek közötti áramlása biztosítja az épület teljes átszellőzését, a mellékelt ábra erre mutat be egy példát. Törekedni kell arra, hogy az épületben ne legyenek pangó levegőjű helyiségek.
A csőhálózat kialakítása szempontjából gerincvezetékes és osztódobozos rendszereket különböztetünk meg. A régi, elsősorban nagyobb épületek (irodaházak, közületi létesítmények, stb.) és a korai lakásszellőző rendszerek általában gerincvezetékes kialakításúak voltak, valamilyen dinamikus vagy statikus szabályozórendszerrel ellátva. Ezeket a modernebb szerelési technológiák elterjedésével felváltották az osztódobozos rendszerek, amelyek könnyebben szabályozhatóak és elkerülhető az egyes helyiségek közötti áthallás is, ez lakóépületek esetén kiemelten fontos.

A modern, osztódobozos rendszerek két fő részre tagolhatók. Az egyik rész az osztó/gyűjtő dobozok és a lakás oldali befújási/elszívási pontok közötti elemek összessége. Ezeket az épületszerkezetbe (födémbe, álmennyezetbe, padlóba, szigetelés alá, gipszkarton falba, stb.) rejtve helyezzük el, az építkezés megfelelő fázisában, akár már a betonvas alapszerelésekor. A rendszer másik fő része az osztó/gyűjtő dobozok és a külső légtér felőli beszívó/kidobó csonkok közötti (ún. gépházi) elemekből áll. Ennek szerelése a festési/burkolási munkákkal párhuzamosan történik.
A csőhálózat és a gépházi elemek kialakítása leggyakrabban időben elválik egymástól, ezért a rendszer kiépítése több lépcsőben történik. Az első rész kialakítása a teljes bekerülési összegnek kb. 30-40%-a.

Amennyiben nem áll rendelkezésre a teljes hálózathoz szükséges összeg, az első ütemet akkor is érdemes kialakítani, a gépházi elemek akár évekkel később megvásárolhatók.

Szellőzőrendszer kiépítése során kiemelten figyelni kell az alábbiakra:
• a csővezetékek belső felületének portól, kosztól történő megóvása kötelező
• a szellőzőgép és a lakás közötti csővezetékek, valamint a szellőzőgép is az épület szigetelő burkán belül legyen elhelyezve (min. 15 ℃-os térben legyen elhelyezve)
• a géptől D32-es kondenzvíz elvezetést biztosítani kell
• a szabályzó kihelyezése esetén 3×0,5mm²-es kábel használata kötelező
• a készülék számára elektromos betápot (dugalj) kell biztosítani
• a rendszer helyiségeihez vezető ágvezetékek hosszát le kell mérni és az osztódobozra felírni a beszabályozhatóság érdekében (helyiség megnevezés + csőhossz)
• a készülék kikapcsolt állapotában a külső csonkokat le kell zárni, a kondenzáció és a rovarok betelepülésének elkerülése érdekében
• garanciajegy (számla + beüzemelési adatlap), a készülék forgalmazó által történő beüzemelése kötelező (a rendszer beszabályozása is ekkor történik)
• friss levegő beszívórács az oldalfalon kerüljön elhelyezésre, a kifújás oldalfalon vagy tetőn kivezethető (külső rácson minimum 4x4mm osztású rács és 80% szabad keresztmetszet szükséges)
• szűrőcsere évente 2-4 alkalommal, karbantartás 2 évente ajánlott